Architec The latest news in the world of architecture

Alapszabály letöltése: KKOSZ Alapszabály.pdf

I. Általános rendelkezések:

• A Szövetség neve: Kulturális Központok Országos Szövetsége
• A Szövetség nevének rövidítése: KKOSZ
• Alapítás éve: 1997.
• A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság területe
• A Szövetség székhelye: Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ - Kecskemét, Deák F. tér 1.
• A Szövetség jogi személy.
• A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
• A szervezet közhasznúsági besorolása: kiemelkedően közhasznú, mivel közművelődési-kulturális közfeladatot lát el, amelyről az 1997. évi CXL. törvény alapján állami szervnek és helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

II. A Szövetség célja:

1. Sokirányú kulturális, közösségi és szabadidős tevékenységet folytató, nagy látogatottságú kulturális központok szakmai és érdekvédelmi együttműködése, információcseréje és közös érdekérvényesítése.

• • A szakmai kulturális, szolgáltatói együttműködés és információcsere, mely elősegíti a tagok hatékony működését.
  • Az érdekérvényesítés feltételezi a szakmai érdekek folyamatos egyeztetését és más szervezetek felé történő célirányos képviseletét.
  • A színházi, zenei, képző-, ipar- és fotóművészeti és tánckultúra terjesztése, a magyar és a nemzetiségi hagyományok ápolása.
  • Céljai megvalósítása érdekében különösen a következő feladatokat végzi:
    • rendezvényeket, tanácskozásokat szervez,
    • kiállításokat rendez,
    • kiadványokat, hírlevelet jelentet meg,
    • a tagsági érdekek érvényesítése érdekében eljár az érintett szerveknél,
    • hazai és nemzetközi szakmai érdekvédelmi kapcsolatokat létesít,
    • tagi felkérésre szakmai érdekvédelmet gyakorol,
    • külső szervek felkérésére szakmai védelmet nyilvánít,
    • képzéseket szervez
    • szakmai tagozatokat, munkacsoportokat működtet,
    • a kultúraközvetítés minden szakmai szervezetével partneri kapcsolatokra törekszik,
    • minden olyan tevékenységet folytat, amely céljai elérését segíti.

2. Tagjain kívül szolgáltatásaiból, tevékenysége eredményeiből mások is részesülnek.

III. A Szövetség tagsága, a tagok jogai és kötelezettségei:

1. A Szövetség rendes tagjai csak jogi személyek lehetnek.
2. A Szövetség tagjai lehetnek azok a magas látogatottságú kulturális központok, melyek általában:

• • sokirányú szabadidős tevékenységet folytatnak,
  • színházi előadásokat tartanak,
  • zenei programokat, koncerteket rendeznek,
  • népművészeti, hagyományőrző tevékenységet folytatnak,
  • kiállításokat, vásárokat rendeznek,
  • fesztiválok, rendezvénysorozatok, konferenciák rendezői és házigazdái,
  • művészeti csoportok, alkotóműhelyek működtetését, civil szerveződések közösséggondozását, koordinálását látják el,
  • iskolán kívüli oktatást, felnőttoktatást, ismeretterjesztő tevékenységet végeznek,
  • filmvetítéseket tartanak,
  • a gyermek- és ifjúsági korosztály részére kiemelt kulturális szolgáltatást nyújtanak,
  • kiadványokat jelentetnek meg,
  • közművelődési és információs szolgáltatásokat valósítanak meg,
  • 100 ezer főt meghaladó éves látogatottságúak.

(Fontos, hogy e tevékenységek többsége érvényes legyen a Szövetség tagjaira.)

3. A Szövetségnek lehetnek rendes és pártoló tagjai. Rendes tagok mindazok a tagok, akik gyakorolják a tagsági jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket. Pártoló tagként felvehető az az intézmény, szervezet, szerv, illetve személy, aki vállalja a Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.
4. A Szövetségbe való belépés önkéntes. A tagság felvétellel keletkezik, amelyről az Elnökség dönt és a tagokról nyilvántartást vezet.
5. A Szövetségi tagság kilépéssel, a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás előző évi befizetésének elmulasztásával, megszűnés esetén törléssel, a Közgyűlés határozata alapján kizárással szűnik meg.
6. A tag-intézményeket azok vezetői vagy helyettesei, illetve megbízottjaik képviselhetik a Szövetségben.
7. A tag jogosult:

• • a Szövetség szervezeti életében részt venni,
  • a Szövetség Közgyűlésén, tagozati gyűlésein részt venni, ott szavazati jogával élni,
  • valamennyi, a Szövetség által nyújtandó tagi szolgáltatást igénybe venni,
  • a Szövetség fórumain véleményét kifejteni a Szövetséggel vagy a napi- renddel kapcsolatban,
  • tagi sérelem esetén a Szövetség Ellenőrző Bizottságához, vezető szerveihez és tisztségviselőihez sérelmének kivizsgálása és orvoslása érdekében fordulni,
  • a Szövetség érdekképviseleti lehetőségeit harmadik személy felé igénybe venni,
  • érdekei érvényesítésére a Szövetség által valamennyi tag részére nyújtott lehetőségek keretein belül, a Szövetség és más tag érdekét szem előtt tartva jogosult az általa befizetett tagdíj rendeltetésszerű felhasználásáról és a Szövetség működéséről informálódni.

8. A tag köteles:

• • részt vállalni a Szövetség működésének legalább a jogszabályok által megkövetelt szinten való fenntartásában és aktívan elősegíteni a Szövetség jobb és hatékonyabb működését,
  • a Szövetség érdekeit képviselni és érvényesíteni általában harmadik személy felé és minden olyan esetben, amelyre vonatkozóan a Szövetség, vagy a nevében eljáró tisztségviselő megbízza,
  • a tagdíjat a megállapított összegben, módon és határidőre a Szövetség részére befizetni,
  • szakmai ismereteivel a Szövetséget segíteni, szakmai fejlődésére folyamatosan gondot fordítani és – a Szövetség által nyújtandó lehetőségek felhasználásával is – azt fejleszteni,
  • vitás helyzetekben a polgári etika magatartás elvei szerint, mértékadó toleranciával és empátiával cselekedni.

IV. A Szövetség szervezete:

A Szövetség szervezetei a Közgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, valamint a céljainak érdekében létrehozott szervezetei egységek, munkacsoportok, bizottságok.

1. A Közgyűlés:

• • A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A tagintézmények két-két delegált képviselővel vehetnek részt a közgyűlésen, amelyek azonban csak egy szavazattal rendelkeznek.

• • A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a Bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada írásban, az ok pontos megjelölésével igényli. A Közgyűlést – az Elnökség előkészítő munkája után – az Elnök hívja össze írásban a javasolt napirendi pontok megnevezésével, legalább a Közgyűlés előtt 10 nappal. A napirend a Közgyűlésen kiegészíthető, módosítható, azt a Közgyűlés szavazással fogadja el.

• • A Közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a Közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A Közgyűlés nyilvánossága érdekében a közgyűlésről szóló tájékoztatást a Szövetség honlapján közzé kell tenni.

• • A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 30 napon belül újra össze kell hívni. Ez a Közgyűlés az eredeti napirend kérdéseiben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

• • A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet: tisztségviselők esetében titkos szavazással, egyéb esetben nyilt szavazással.

• • A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  • • a tisztségviselők megválasztása és visszahívása,
    • az alapszabály megállapítása és módosítása,
    • az éves költségvetés irányelveinek és a tagdíj mértékének meghatározása,
    • az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
    • az éves közhasznúsági jelentés elfogadása,
    • tag kizárása.

2. Az Elnökség:

• • A Közgyűlés választja meg többségi szavazattal három évre a Szövetség ügyvivő testületét: a legfeljebb 7 tagú Elnökséget, közülük az Elnököt és a két Alelnököt.
    Az Elnöknek, Alelnöknek, elnökségi tagnak jelölt személy köteles Közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

• • Az Elnökség félévente, illetve ennél gyakrabban szükség szerint ülésezik. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Az ülést össze kell hívni az ügyészség vagy a bíróság felhívására, illetve ha az elnökségi tagok legalább fele azt írásban, az ok pontos megjelölésével kéri.

• • Az Elnökség feladata a Szövetség tevékenységének szervezése, irányítása:

• • • az elnökség koordinálja a munkacsoportok tevékenységét,
    • dönt a Közgyűlési hatáskörbe nem utalt pénzeszközök felhasználásáról, az új tagok felvételéről és a Közgyűlés összehívásáról,
    • tagozatokat és munkacsoportokat működtet,
    • gyakorolja a munkáltatói jogokat,
    • kiadja az adománygyűjtésre jogosító írásbeli meghatalmazásokat.
  • Az Elnökség kialakitja a Szövetség Szervezeti és Múködési Szabályzatát.

3. Az Elnök:
   A Szövetség munkáját az Elnök irányítja, s azt ő képviseli harmadik személy felé. Képviseleti jogát írásban az Elnökség tagjai részére átruházhatja. Az Elnököt akadályoztatása esetén az Alelnök helyettesíti teljes jogkörrel.

4. Az Ellenőrző Bizottság, mint felügyelő szerv:

• a Szövetség és az Elnökség szakmai, gazdasági munkáját, annak törvényességét 3 tagú Ellenőrző Bizottság kíséri figyelemmel: Tagjait és Elnökét a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással, többségi szavazattal 3 évre, az Elnökség megválasztásával egyidejűleg.

• az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Összehívása kötelező a Bíróság vagy az Ügyészség felhívására.

• az Ellenőrző Bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szövetség munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül beletekinthet.

• az Ellenőrző Bizottság legalább egy tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az Elnökség ülésein, illetve a Közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek. A Szövetség működési-szakmai-gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a Közgyűlést.

• az Ellenőrző Bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az Elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az Elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, az Ellenőrző Bizottság a Közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az Elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy Közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, az Ellenőrző Bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabálysértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az Elnökség, sem a Közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

5. Az Ügyvezető
   A Szövetség ügyviteli feladatainak, operativ teendőinek ellátására működteti az ügyvezetői feladatkört. Az Ügyvezető megbizásáról az Elnökség dönt, a munkáltatói jogokat az Elnök látja el. Az ügyvezető ügyviteli kérdésekben intézkedési és aláirási joggal rendelkezik. Feladata az ügyviteli , pénzügyi , adminisztrativ tevékenységek koordinálása. A Szövetséget az Elnök és az Ügyvezető külön- külön is képviselheti.
   
6. Képviselet
   A Szövetség képviseletét az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök, illetve az Ügyvezető látja el.
   
7. A határozatok rendje

• A Közgyűlésről, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

• A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen:
  • a megjelent szavazóképes tagok számát (az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság esetében név szerint),
  • a határozatképességet,
  • a véglegesített napirendet,
  • a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,
  • a végleges határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését,
  • a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság esetében név szerint).

• A jegyzőkönyveket hitelesítik:
• a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a Közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,
• az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,
• az ellenőrző bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a bizottság elnöke.

• A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
• a határozat véglegesített szövegét,
• a határozathozatal időpontját,
• annak érvényességi körét, hatályát.

• A testületek döntéseit 5 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, illetve évente ki kell adni a tagság számára a „Hatályos KKOSZ Határozatok” c. kiadványt.

8. A testületi összeférhetetlenség:

• A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

• Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja:
  • az Elnök és az elnökségi tag, illetve ezek hozzátartozója,
  • az a személy, aki a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,
  • a Szövetség cél szerinti juttatásaiból részesül (kivétel: 6/a pontban foglaltak), illetve ezek hozzátartozója.

V. Gazdálkodás

• A Szövetség önálló gazdálkodást folytat, melyért az Elnök a felelős. Az éves költségvetés kidolgozása az Elnökség feladatköre.

• A Szövetség vagyona a tagok által fizetett éves tagdíj, amely 30.000 Ft. A nemintézményi pártoló tagok esetén személyenként 10.000 Ft/év, a nyugdijas korú pártoló tagnak 5.000 Ft/év. Ettől eltérni Közgyűlési döntéssel lehet. Ezen kívül a Szövetség vagyonának gyarapítása érdekében pártoló, támogató tagokat kérhet fel, pályázatokon való részvétellel növelheti bevételét.

• A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

• A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményeket nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza.

• A Szövetség a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

• A Szövetség az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a Közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági jelentést, amelynek részei:
  • a számviteli beszámoló,
  • a költségvetési támogatás felhasználása,
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,
  • a cél szerinti juttatások kimutatása,
  • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,
  • a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege,
  • a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.

• A Szövetség tartozásáért saját vagyonával felel, a tagokat anyagi felelősség nem terheli.

• A Szövetség működésével kapcsolatos gazdasági ügyintézést az Elnökség által megbízott személy látja el.

VI. A Szövetség működésének nyilvánossága

• A Szövetség a Közgyűlés előtt helyi vagy megyei bejegyzett médiumban megjelenteti a Közgyűlésről szóló tájékoztatást.
• A Szövetség az Alapszabály szerinti tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatait helyi vagy megyei bejegyzett médiumban megjelenteti a közgyűlési elfogadást követő 30 napon beül.
• A tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben megküldi a „Hatályos KKOSZ Határozatok” c. kiadványt.
• A Szövetség működéséről, szolgáltatásairól, cél szerinti juttatásairól évente nyilvános ismertetőt jelentet meg. Cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia.
• A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról – a saját költségére – másolatot készíthet.

VII. A Szövetség megszűnése

• A Szövetség megszűnik:
  • ha feloszlását a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja,
  • ha a Bíróság megszünteti.

• A Szövetség megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a Közgyűlés dönt, ennek hiányában hasonló célú országos szervezet számára kell átadni azt.

Elfogadta a Szövetség 2007. április 25-i Közgyűlése.